Arról már az előző bejegyzésünkben írtunk, mi is a betegút-menedzsment, milyen igény formálta és a jövőben miért lesz egyre nagyobb létjogosultsága. Most lássuk pontosabban, hogyan illeszkedik be szervesen a hagyományos egészségügyi szolgáltatások rendszerébe.
A komplex egészségügyi szolgáltatásokban általában több különböző funkciót lefedő, illetve egymástól jelentősen eltérő érdekekkel bíró fél érintett:
-
A beteg, illetve egészségbiztosító, mint a szolgáltatást megvásárló ügyfél
- Bár az egyikük magánszemély, a másik pedig intézmény, de az egészségügyi szolgáltatások tekintetében azonos az érdekük, ami leegyszerűsítve az adott finanszírozási feltételek alapján, a lehető legjobb színvonalú szolgáltatás mellett, a leghatékonyabb gyógyulás elérése (ez elvi szinten megegyezik az egészségügyi szolgáltatók érdekeivel is, a gyakorlatban azonban felmerülhetnek ezzel kapcsolatos ellentmondások...),
- AZONBAN a céljaik eléréséhez kapcsolódóan, saját szakértelem hiányában független segítőre, azaz „minőségbiztosításra” van szükségük.
-
A járó-, fekvő- és egyéb (rehabilitációs, prevenciós, stb.) egészségügyi szolgáltatók
- Amelyek főtevékenysége alapvetően az orvosi szolgáltatások területe,
- ÍGY ha ehhez kapcsolódóan automatikusan végeznek is intézményen belüli esetmenedzsment tevékenységet, az nem jelent független „minőségbiztosítást” az ügyfél/finanszírozó számára.
-
A vevők érdekeit képviselő független betegút-menedzser, illetve assistance cégek
- Magasabb hozzáadott értékű specialistaként a vevő „nevében és javára” a fent vázolt „minőségbiztosítási” igény kiszolgálására törekednek, mind az intézményeken belül, mind azokon kívül,
- EZÉRT meghaladják a professzionális betegút-menedzseri tevékenységet csak kiegészítő, elsősorban értékesítési és marketing-tevékenységet végző, sokszor a kórházaktól függő (jutalékos) üzleti modellben dolgozó betegszervezési szerepet.
A vevő (egyéni ügyfél vagy szolgáltatásfinanszírozó biztosító) és az egészségügyi szolgáltató közötti speciális hídszerepet tehát a betegút-menedzsment látja el.
A betegút-menedzsment szolgáltatás nagyobb volumenű térnyeréséhez azonban feltétlenül szükség van a rendszerszintű tudás- és szolgáltatási bázis megteremtésére, valamint ezen túl az edukációs hiányosságok csökkentésére is, hogy a beteg valódi hozzáadott értékként hajlandó legyen megfizetni a szolgáltatást, a szolgáltató pedig ne ellenségként, hanem egyenrangú partnerként kezelje a betegút-menedzsert.
